Boualem Sansal: 2084 - A világ vége

Az idő: valahol a jövőben, ahol 2084 már csak bizonytalan szóbeszéd: rejtélyes szám, ősrégi dátum, talán égi jel. Abisztán hatalmas birodalmában egy az Isten: Yölah, és Abi az ő Küldötte. Tilos az önálló gondolat, bűn az egyéni érzés, Yölah népe pedig üdvözülten éli múlt és jövő nélküli változatlanságba dermedt mindennapjait.

Lehetséges-e, érdemes-e vajon kételkedni, bármit keresni ebben a világban, ahol kérdések már rég nincsenek, s ahol mindenre megvan a válasz? A regény csetlő-botló, ám céltudatos főhőse mégis útnak indul, hogy kérdésekre s újabb kérdéseket hozó válaszokra leljen.

Boualem Sansal a kortárs francia nyelvű irodalom egyik meghatározó hangja. Hol ironikus, hol pedig profetikusan komor vagy éppen filozofikusan elemző látomása egy régi-új veszedelem, a szélsőséges vallási radikalizmus lehetséges következményeit viszi el a néhol már szinte abszurd végletekig.

Akárcsak Orwell regénye, Sansal műve is szenvedélyes figyelmeztetés: olyan disztópia, amely a világ egyes részein már megvalósulni látszó borzalmakból táplálkozik.

A vallás otthona a valódi hitnek és ürügye a vakhitnek. A vakhitnek azonban már semmi szüksége ürügyre: egyszerűen csak van. És ahol vakhit van - fűtse bármely ideológia -, ott minden más megszűnik.

Ha hagyjuk.

Boualem Sansal, a kortárs francia nyelvű irodalom egyik nagy jelentőségű képviselője egy algériai faluban, Theniet El Hadban született 1949-ben.

Mérnöki képesítése és közgazdasági doktorátusa megszerzése után számos területen tevékenykedett: dolgozott az oktatásban, volt tanácsadó és cégvezető, valamint egy ideig magas pozíciót töltött be az algériai közigazgatásban, ahonnan a hatalomnak kevéssé tetsző írásai miatt 2003-ban mennie kellett. Jelenleg is Algériában él, ahol regényeit és egyéb írásait cenzúrázzák, őt magát pedig rendszeresen érik fenyegetések és személyes támadások.

Annál nagyobb népszerűségnek örvendenek könyvei Európában, nem utolsósorban Franciaországban és Németországban. Számos irodalmi díjban és kitüntetésben részesült. Goncourt-, Renaudot-, Femina-, Flore- és Médicis-díjra is jelölt, 2084 című regényéért 2015-ben elnyerte a Francia Akadémia Regény- díjat.

„Jelentős eseményről volt szó, nagyon régóta nem volt boszorkánysági per, már nem is remélte senki, hogy valaha is lefolytathat ilyet, pedig a vallás elszegényedik, elveszti életerejét, ha senki sem támadja hátba. Inkább a stadionban meg a harcmezőn, semmint a hitoktatás derűs légkörében kap újból erőre.

aki pedig kérdez és jártatja a száját, az eretnek.