Állj meg egy pillanatra! Irányítsd elméd figyelmét a belső hangomra.
Persze ne akarj válaszokat megtudni, csak arra figyelj, ahogy a csendem beszél hozzád. Lélegezz! Alkoss tudatoddal egy kelyhet, és fogd fel benne a bölcseletet: amikor körülötted már mindenki seggarc, akkor légy hálás azért, hogy te nem vagy az.
Ugye máris jobban érzed magadat?
A kezedben tartott könyv a lelked biztonsági öve lesz. Olyan lesz, mint egy szem nyugtató, amit a táskádban kell hordanod, mert védelmet nyújt. Olyan lesz, mint egy szál cigi a volt dohányos íróasztalfiókjában.
Mindig szükséged lesz rá.
