… Bán kissé oldalt lépett, és ekkor vette észre a lába oldalából kimeredő hegyes tárgyat. Sejtette, mi lehet az. Mikor közelhajolt, látta, nem tévedett; egy kés nyele rajzolódott ki a sötétben. Elég nagy szerszámnak látszott. A helyzete elárulta, hogy a ládában alvó Pongráczot kívülről szúrták le, méghozzá egyetlen határozott bökéssel. A hátát célozták meg, a szív tájékán. Persze, előbb a kést kellő helyre, a deszkák közötti résbe illesztették.
Bán Géza öngyújtóját kézben tartva egy kis erőfeszítéssel benyomult a két láda közé, hogy közelebbről szemügyre vegye a gyilkos szerszámot. Az egy pillanatra felvillanó fény elég volt ahhoz, hogy a fanyélbe vésett nagy F betűt meglássa. Miközben kiküszködte magát a ládák közül, a halott ember oldalra dőlt, a kés koppanva a földre esett.
Bán halk szitkot morzsolt a foga között. Éppen felegyenesedett, már fordult volna hátra, de egy fojtott hang megálljt parancsolt.
– Maradjon úgy, fegyver van nálam …
