Amerika meghasonlott önmagával: pusztító polgárháború készül. A kétfelé szakadt országban két család azonban a barátság rögös útjára lép. Az északi Hazardok egy skót szökevény leszármazottjai, ma dúsgazdag vasgyárosok, iparkodó vállalkozók és nyughatatlan újítók: ők a modern világ bajnokai.
A déli Mainek hugenotta arisztokratákig vezetik vissza családfájukat. Ültetvényesek – rabszolgák egész hada robotol, hogy fényűző és romantikus életet élhessenek. De hiába minden dicső szabadságharcos hagyományuk és lovagias erényük, világuk felett ítéletet mondott az idő.
E két család két fia a hadseregben halálos veszedelmek, feledhetetlen csíny- és széptevések közepette életre szóló barátságot köt, hogy aztán Mainek és Hazardok a szerelem és a gyűlölet, a gyilkos indulat és a rideg számítás, a barátság és az üzlet gyakran tekervényes szálaival fonják egybe sorsukat.
Amíg a közelgő testvérháború próbára nem tesz mindent…
A regénytrilógia első kötetében az Észak és Dél-ben tanúi lehettünk hogyan fonódtak a barátság, a szerelem – és olykor a gyűlölet – szálai az északi Hazard és a déli Main család tagjai között, egészen addig, amíg el nem érkezett a nagy próbatétel ideje, amelyről kezdetben mindenki azt hitte ugyan, hogy legfeljebb néhány hónapig tarthat. Az Észak és Dél, az Unió és a Konföderáció a jövőbe száguldó gyáripar, és a múlthoz görcsösen ragaszkodó rabszolgamunkán alapuló ültetvényes rendszer összecsapása azonban korántsem az a romantikus kaland, aminek kezdetben a Walter Scottért rajongó déli fiatalurak képzelik. Négyévnyi szakadatlan, egyre elkeseredettebb és brutálisabb rombolás és gyilkolás közepette zajlik le „Amerika lényegének” – mint a szerző írja utószavában – „legnagyobb átfogalmazása”. A változás alól egyetlen szereplő sem vonhatja ki magát. A polgárháború a rosszakból kihozza a legrosszabbat, másokat viszont – fájdalmas tapasztalatok árán – megszabadít öröklött előítéleteiktől. Életvidám sihederből kiégett lelkű mizantrópot csinál, felvilágosult, fájdalmas veszteségek után találkoznak újra a megmaradt Hazardok és Mainek, hogy megbizonyosodjanak róla: a két család között szövődött szeretet és szerelem kötése túlélte-e a háború pusztítását. A háborúért amelynek rengeteg helyszínére elkalauzolja a szerző, a minisztériumok hatalmi intrikáitól le a banditává züllött katonaszökevények garázdálkodásáig – helyzetek és helyszínek, izgalmak és szenvedélyek gazdag és színes szövedékét kínálva az olvasónak.
Az amerikai polgárháborút földolgozó színes történelmi trilógia első és második kötete – az ÉSZAK ÉS DÉL, valamint a SZERELEM ÉS HÁBORÚ – már eljutott a magyar olvasókhoz. Az első két kötet a háború kitöréséig követte nyomon a fokozódó feszültségeket, majd a polgárháború négy esztendejének hallatlan szörnyűségeit mutatta be két család: a déli, maradi, arisztokrata Mainek és az északi vasgyáros Hazardok, a haladás képviselőinek összefonódó sorsán keresztül.
Az 1865 és 1877 közti bő évtizedet felölelő MENNY ÉS POKOL a háborút követő újjáépítés kínjait és örömeit ábrázolja. A békekötés és a rabszolga-fölszabadítás nem hozta magával azonnal a várva várt megbékélést. A déli vidékeket kóborló négerek bandái fosztogatják; felüti fejét a hírhedt fajüldöző szervezet, a Ku-Klux-Klan; a nyugatnak tartó telepeseket zaklató indiánok ellen a hadsereg példátlan megtorló akciókat szervez… Szörnyű veszedelmektől és előítéletektől terhes idő köszönt az egyesült ország népére. De az élet megy tovább; a politikában a radikális republikánusok a négerek egyenjogúsítása ellen elszántan küzdő déli demokratákkal viaskodnak, a mindennapok világában meg a kisember keresi a megélhetés törvényes vagy törvénytelen útját – s a Main család továbbra is szereti-gyűlöli a Hazardokat.
Mozgalmas, eseménydús történet, érdekfeszítően izgalmas emberi sorsok, mindenféle embertípus tarka kavalkádja, az újrakezdés és az élet rózsájának illata, amely elnyomja a halál bűzét…
