Hat nagy kérdés a jóról és a rosszról, hogy a gyerekek belekóstoljanak a kérdezősködésbe,
és beszélgetni kezdjenek a felnőttekkel.
1. Szabad ennivalót lopni?
2. Mindig kedvesnek kell lenni másokkal?
3. Mindig szót kell fogadnod a szüleidnek?
4. Mindig mindent őszintén ki kell mondanod?
5. Teheted mindig azt, amit akarsz?
6. Kell-e másoknak segíteni?
Mit keres a filozófia az általános iskola alsó tagozatán?
A kérdésre sokan rosszallóan összevonják a szemöldöküket, ingatják a fejüket, ahelyett, hogy azt kérdeznék, nem késő-e középiskolás korban elkezdeni a filozofálást. Na nem a szó szigorú tudományos értelmében, hanem a klasszikus szókratészi értelemben, ahogy azt Brenifier is teszi. Ahhoz ugyanis, hogy egy gyerek kíváncsi maradjon, és hosszú iskolai pályafutása ideje alatt megőrizze az érdeklődését, engednünk kell, hogy kérdezzen. De hogy ne legyen a kérdezősködés öncélú, azt is meg kell tanítanunk neki, hogyan tegye ezt úgy, hogy közben képes legyen
problémákat azonosítani és kezelni,
fogalmak és jelenségek megértéséhez konstruktívan viszonyulni,
válaszainak megkonstruálása során több féle szempont szerint mérlegelni
vagyis módszeresen gondolkodni.
Óhatatlan a kérdés, kinek is szól a FiLóka sorozat? Természetesen a gyerekeknek. Hisz minden gyerekben felmerülnek ezek a kérdések, még ha nem is fogalmazódnak meg ilyenformán. De épp az a cél, hogy rávegyük őket a kétségeik kimondására, no meg arra, hogy el is gondolkodjanak rajtuk. És hogy megmutassuk, hányféleképpen, hányféle szempont alapján lehetséges válaszokat adni. Mert igen, vannak alternatívák, még akkor is, ha a magunk számára csak egyet-egyet tartunk érvényesnek. És persze szól a felnőtteknek, hogy végre elhiggyék, nem csak a fogmosásról lehet a gyerekekkel beszélgetni.
