Allan Kardec: Szellemek könyve - 600 kérdés és 600 válasz a túlvilágról

Az ​ismert természeti törvények keretén kívül lévő tünetek mutatkoznak mindenütt és okuk gyanánt szabad és értelmes akarat működését tárják elénk. A józan ész is mondja, hogy valamely értelmes hatás okának értelmes erőnek kell lennie; és tények bizonyítják, hogy ez az erő anyagi jelek által érintkezhetik az emberekkel. Midőn megkérdeztük ezt az erőt, hogy milyen természetű, azt felelte, hogy azoknak a szellemi lényeknek a világába tartozik, akik már levetették az emberek testi burkát. A szellemvilágnak a testi világgal való érintkezése a dolgok természetében rejlik, tehát az semmikép sem természetfölötti, ezért találjuk meg a nyomát az ilyen érintkezéseknek minden népnél és minden korszakban; azok pedig ma általánosak és mindenki számára tapasztalhatók. A szellemek kijelentik, hogy elérkezett az új kinyilatkoztatásnak a gondviselés által kitűzött ideje; és hogy nekik mint Isten szolgáinak és akarata végrehajtóinak, az a küldetésük, hogy kioktassák és megvilágosítsák az embereket, új korszakot nyitván meg előttük az emberiség újjászületésére. Ez a könyv az ő tanításaik gyűjteménye, melynek megírása magasabb szellemek rendeletére történt és ők maguk is mondották tollba a tartalmát, hogy megvessék az alapját a józan és a rendszeralkotás előítéletétől mentes bölcsészetnek. Semmi olyat nem foglal magában, ami nem az ő gondolataikat fejezné ki és amit ők fölül nem vizsgáltak volna. Akire e könyv közrebocsátását bízták, annak a munkáját csupán a sorrend megállapítása, az anyag módszeres elrendezése, a megjegyzések készítése és a kiadás némi részletei képezték.