A szerzőt ugyanaz a cél vezette, mint előző könyveiben: szép mintákat adni a kézimunkázók kezébe és ezzel emelni népünk ízléskultúráját.
A keresztszemes hímzés a kézimunka ősi emlékeket őrző, nemzetközileg rendkívül kedvelt válfaja. A szerző foglalkozik a mintarokonság, mintavándorlás kérdéseivel. Miképpen lehetséges, hogy egymástól sok ezer kilométer távolságban élő népek bizonyos motívumai nemritkán csaknem azonos megformálásban jelenik meg? Ezeknek a motívumoknak valamikor jelképes értelmük volt, amelyek később a népművészetben elhomályosultak, csak díszítő szerepük maradt meg.
A könyv bevezetője ősi, mértanias motívumok, továbbá a gránátalma néhány jellegzetes példájának szemléltetése után a nemzetközileg legelterjedtebb motívum, az életfa a madárral sokféle változatát mutatja be. A minták elrendezésében nem a tájegységi szempont, hanem a jellegzetes motívumok és kompozíciós módok szolgálnak alapul. Külön-külön csoportot alkotnak a középkori, a szőtteseredetű, a reneszánsz és a törökös, valamint a későbbi stílushatásokat tükröző minták a barokktól a szecesszióig.
A szerző mindazzal, amit elmond a jelek, jelképek értelméről, a mintarokonságról, a történelmi stílusok hatásáról, a szomszédos népek kölcsönhatásáról, a hagyományról – látni is tanít, hogy ne csak gyönyörködéssel végezzük a munkát, hanem tudjuk is, mit csinálunk, művelődéstörténeti ismeretekkel is gyarapodjunk.
A kötet több mint 200 képet és ugyanannyi leolvasható mintalapot tartalmaz, köztük néhány érdekes külföldi mintát is, melyek kivarrására bizonyára sokan fognak szívesen vállalkozni, A technikai kivitelezést segíti a különböző öltésmódok ismertetése.
