Dr. Kollega Tarsoly István: Királyi könyvek 1867-1918

Magyarország megkoronázott királyának jogai közé tartozó adományozások legteljesebb gyűjteménye az úgynevezett Királyi Könyvek sorozata. A nemesség, főnemesség, címek, címerek, előnevek és birtokok adományozása mellett városi rang, vásártartási privilégium adományozások is a királyi jogok közé tartoztak.
Számos adat van arra, hogy Magyarországon a Királyi Könyvek vezetését a XIV. század közepén kezdték el, azonban a királyi kancelláriának a török elől, Budáról, 1526-ban történt mentése során Esztergomnál a Dunába süllyedt a levéltárat mentő hajó, s elpusztultak az addig vezetett Királyi Könyvek is.
Az 1527-tel kezdődő új kötetek fennmaradtak, s a történettudomány egyik becses forrásává váltak. Az egykorú cél a jogok nyilvántartása volt, ezért a kötetek a gazdaság- és társadalomtörténet kutatói számára is kiváló források lehetnek. A Királyi Könyvekbe az adománylevelek teljes, vagy kivonatos szövegét jegyezték be, s a XVIII. század közepétől kezdve megtalálhatók bennük az adománnyal együtt járó címerek, illetve pecsétek festett ábrái is. A nemesítések birtokadományozás nélkül is történhettek, így a Mária Terézia uralkodását megelőző nagyszámú ilyen címereslevél adományozását nem tartották szükségesnek bevezetni.
1527 és 1867 között 67 kötet, míg az 1867 és 1918 közötti időszakban 6 kötet keletkezett. Az erdélyi Királyi Könyvek sorozatait 1690 előtt az erdélyi fejedelmi udvarban, majd ezt követően 1848-ig Bécsben, az erdélyi kancellárián vezették.
1867 után a Királyi Könyveket a kancelláriáknak e témakörben jogutódja, a Bécsben székelő király személye körüli minisztérium felügyelte, s Ferenc József 1867. évi koronázása után a 68. kötettől kezdődően e minisztérium feladatköréhez tartotott az új privilégiumok regisztrálása. A Monarchia felbomlásáig a 73-as számúig jutottak el, s a király nélküli királyságban a kormányzónak, mint államfőnek nem volt nemesség-, címer- és előnév adományozási joga, így a 73., utolsó kötet félbemaradt. A nemesi diplomaták bejegyzésével a hivatal nem tudott lépést tartani. Ferenc József idejéből 23, IV. Károly idejéből 199 nemeslevél maradt beiktatatlanul. Az utolsó teljes szövegű nemesi diploma kelte 1916. március 18., ezt követően az adományozásokról már csak néhány soros bejegyzések olvashatók.
A Királyi Könyvek a húszas évek elején a király személye körüli minisztérium levéltárával együtt kerültek a Magyar Országos Levéltárba