Galeria omnium sanctorum, azaz minden szentek képcsarnoka – ezt a címet adta emlékiratának az 1675-ben gályarabnak eladott protestáns lelkészek egyike, Simonides János, nyilván abban a tudatban, hogy német olvasói a galeria-Galere szavak összecsengéséből a gályákra fognak gondolni. „Szentek” alatt a hitükért vértanúságot szenvedőket értette; így nevezték a protestáns kortársak vallásukért üldözött hitsorsosaikat.