A parányi lengyel faluban, Blaszkában minden szét van választva – a zsidók a nem zsidóktól, a nők a férfiaktól, a varázslat a valóságtól!
1894-et írunk az orosz elnyomás alatt élő Lengyelországban. A környék zsidói aránylag biztonságban érzik magukat – évek óta nem volt pogrom. De így is érezni a változás szelét. A régi szokások változni kezdenek.
Blaszkában egy nő tűnik ki a többiek közül, Misa, a bába. Elvált és gyermektelen, egyes férfiak szerint túlságosan független. És most viselős – ki tudja, ki a gyermek apja? Misa kilenc hónapig hordja gyermekét, és a többi nő éli a maga életét. Amikor a rabbi imádkozni kezd az Engesztelés Napján, Misánál megindul a szülés. Az asszonyoknak dönteniük kell: a zsinagógában maradjanak-e a férfiakkal, vagy siessenek a bába segítségére. Nem könnyű döntés. Mert Blaszkában minden nőnek megvan a maga titka, és Misa ismeri ezek legtöbbjét. De Blaszkában minden nőnek megvan a maga varázslata is.
Egy lengyelországi stetl a századfordulón igencsak esendő hely. És a huszadik század már majdnem itt van, úgy száguld a falucska felé, mint a varsói gyorsvonat. Ha átjárja a falut, talán már csak a varázslat marad.
Egy szívet-lelket melengető, érzékeny és varázslatos könyv, Virginia Woolf, Chaim Potok és Marc Chagall kedvelőinek.
Lilian Nattel a teleket Torontóban tölti a férjével meg a macskájával, novellákat ír, és írást tanít nyugdíjasoknak. A nyarakat vidéken tölti, ahol séták, sós víz és tiszta levegő hoz számára felüdülést. Lilian Nattel Montrealban született, és a szüleitől tanult meg jiddisül, mert azok jiddisül beszéltek, ha azt akarták, hogy a kislány ne értse. A stetl lánya az első regénye, mely nemcsak kritikai és eladási sikerrel, de hatalmas rajongótáborral is megajándékozta a fiatal írónőt.
