Úgy gondolhatjuk, ismerjük a kuruc korszak nagy embereit és eseményeit, mert megtanultuk a történelemórákon. Ám a népszerű szerző (félszáz történelmi monográfia és tíznél is több historikus regény írója) másképpen mutatja meg nekünk, mi is történt az 1600-as évek második felében.
A hősök: Zrínyi Ilona, Thököly Imre, Lipót császár és a többiek nála esendő, hús-vér emberek, kis és nagy vágyakkal, dicsérhető vagy kevésbé pozitív tulajdonságokkal.
A trilógia első része két ember köré fonódik. Az egyik Ilona, a „vadrózsa”, akinek összeesküvő apját kivégzik és birtokait elkobozzák, és akit csak egy jó házasság ment meg a teljes nyomorúságtól. Ám innentől kezdve társadalmi előítéletekkel kell megküzdenie. Különösen a regény végén, amikor a nála tizenhárom évvel fiatalabb Thököly Imre, a „kard” megkéri a kezét. Az asszony számtalan megaláztatáson át érkezik életének arra a pontjára, ahol az addig ismeretlen szerelem ráköszönt. A másik pedig Thököly, az árva gyerek, akinek sorsa és élete sokszor hajszálon függött, szintén kanyargós utakon jut el odáig, hogy egy nagy háborúban a szabadságért küzdők élére állhasson.
Mindketten képviselnek valamit, ami sokat segíthet a három részre tépett országon. Ha erőiket egyesítik, talán megszűnhet a két nagyhatalom kéretlen és erőszakos uralma ezen a sokat szenvedett népen.
