ANTHONY CAPELLA:
CAPELLA olyan emberről akart írni, aki, ahogy egyre érettebb lesz, felismeri a túlzott érzékiség és élvezet korlátait. A kávé sokféle aromája című regényében úgy kellett bemutatnia a kávétermesztést, ahogy azt valaki a XIX. század végén láthatta. A nagyszabású epikus mű három kontinensen játszódik, és harminc olyan évet ölel fel, amikor óriási változások történtek. - Hedonista vagyok, szeretek érzéki dolgokról írni, de az örömök egyszerű felsorolása vagy leírása nagyon unalmassá válhat.
KRISTIN HANNAH:
Az ÍRÓNŐ is meglepődik azon, hogy már huszonnégy éve ír, pedig még viszonylag fiatalnak tekinti magát.
A Szentjánosbogár út egyfajta emlékidézés, mivel a regény több ponton is kapcsolódik a szerző múltjához. Emlékszik, hogy milyen ruhákat hordott, és kikről nevezték el a divatos frizurákat. Írás közben azonban nem ragadják el az érzelmei, mivel annyira összpontosít, hogy „nem látja a fától az erdőt”. Sohasem tervezi el előre, hogy szomorú történetet ír, csak végül mégis úgy alakul.
DONNA VANLIERE:
NYILVÁNVALÓ volt, hogy VanLiere az írói pályát választja. Középiskolásként dolgozott a gimnáziumi lapnak, egyetemista korában pedig újságírást tanult. 2001-ben jelent meg első regénye, a Karácsonyi cipellők. Erre így emlékezik vissza: - Eddie Carswell, a NewSong együttes tagja mesélt egy készülő karácsonyi dalról. Megjegyeztem, hogy remek könyvet lehetne írni belőle. - Az írónő későbbi regényei - Karácsonyi áldás, A karácsony ígérete és a Morgan Hill angyalai - mind felidézik a szeretet ünnepét.
