Az Özönvíz - Henryk Sienkiewicz trilógiájának arany alapja, középponti helyzetével ugyanakkor a szíve. Csupa lüktető ellentmondást foglal egybe és sugároz szét ez a ragyogó meseszövésű regény. Elemi erejű harangkongatása a történelem messzi mélyeiről is: értünk szól. A svéd-lengyel háború idejét, a XVII. század második felének észak-kelet-európai világát ismerjük meg lapjain. Nemzeti létükért küzdő vadromantikus és szelíden szenvedő hősök, bravúros hőstettek pengevillogásai sem szabadítják meg a nemzetet a végzet fenyegető árnyaitól.
Az eszményi szerelemben is a nagy megtartó erő árad, megváltást ígérve. Az egyéni sorsokat roppant eszmék hatják át - magunkra ismerünk megannyi történelmi köntösben, páncélban-vértben. Csak bámulni tudom, mily sorsa van a világklasszikus könyveknek! Lenyűgőzően közelről érint bennünket kalandos meseszövésével és végső hitelű történeti díszleteivel is ez a nagyregény. Nem ér véget. Azért sem, mert egy trilógia centrumában áll és nem ér véget, mert hőseitől szinte úgy búcsúzunk hirtelen, hogy még ma, de ha nem, hát holnap viszontlátjuk egymást.
