A magfizikai és kémiai kutatások eredményeit felhasználó alkalmazott tudományágak között az aktivációs analízis jelentős helyet foglal el. Hevesy György 1936-ban végzett első aktivációs analízise óta a módszer széles körben elterjedt, és a nagy neutronfluxusú atomreaktorok megjelenésével a nyomelemek mennyiségi meghatározása terén az egik legnagyobb érzékenységű analitikai eljárássá fejlődött. Napjainkban az aktivációs analízist a tudományos kutatás és a technológia számos területén, többek között a biológiában, orvostudományban, a szilárdtest-fizikai kutatásokban, az acél- és színesfémgyártásban, továbbá a kriminalisztikában alkalmazzák. Kis méretű, hordozható neutrongenerátorokkal és izotópforrásokkal a módszer előnyösen alkalmazható helyszíni analíziseket igénylő geológiai kutatásokhoz, valamint gyártási folyamatok ellenőrzésére és szabályozására is.
A hazai műszaki és élettani kutatások növekvő analitikai igénye felkeltette számos kutató érdeklődését az aktivációs analízis iránt. Ezért a könyv szerkesztése során az volt a célunk, hogy az aktivációs analízis alapelveit és a gyakorlat során felvetődő problémákat olyan szinten és terjedelemben tárgyaljuk, hogy segítséget nyújtsunk a legkülönfélébb érdeklődésű és felkészültségű kutatóknak abban, hogy a módszert saját területükön alkalmazzák.
