Emberemlékezet óta – vagy talán annál is régebben – áll az egyiptomi Gízában az ókori világ két legnagyobb csodája, a Nagy Piramis meg a Szfinx. Évszázadok sőt évezredek óta kutatják tudósok és lelkes amatőrök százai, vajon mikor, hogyan, ki és milyen célból hozta létre ezeket a páratlan alkotásokat – ám a nyomozás nem hozott eredményt, inkább egyre több ellentmondásra derítettek fényt. Szőke Miklós Árpád könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy összefogja az eddigi eredményeket, s még meg is toldja őket egy meghökkentően új, igen eredeti teóriával, amely magyarázatot adhat a Nagy Piramis valamennyi rejtélyére.- További ismertető: "Belelapozás".
----------------------------------------------- Megkérdezhetné bárki és jogosan: Miért kell újra írni a Nagy Piramisról, a Kheopsz piramisról? – a legtöbben ezen a néven ismerik. – Talán nincs a Földön még egy olyan objektum, amellyel annyit foglalkoztak volna és oly hosszú ideje már, mint a Nagy Piramissal. Az időszámításunk előtti időben az ókor hét csodája közé sorolták, és minden, magát valamire tartó író írt is róla. Írtak, és mindenki másképp. Talán ez is okozza a körülötte kialakult titokzatosság légkörét. Természetes, hogy mint létező valóság, mint mesterségesen alkotott hegy, csodálatosan szabályos gúla, mindig is hatással volt az arra utazókra. A szabályos gúla még manapság is valami fennköltet, tökéletest, elvontat jelenít meg. Gondoljanak csak a világszerte reklámként felhasznált gúlákra. Nálunk is találkozunk egynéhánnyal. Tehát külső megjelenése is magára vonta és vonja a figyelmet, hát még a körülötte évezredek óta el nem ülő bizonytalanság! Mi is ez a gúla? Ez a piramis? Temetkezőhely, kultikus objektum, csillagászati alappont, időszámítási etalon, kozmikus várta, szellemek gyülekezőhelye, a Föld közepe vagy a titkos ősi tudományok letéteményi helye? – hogy csak néhányat soroljunk a feltételezésekből. Tény, hogy a ma elfogadott hivatalos és tudományos álláspont szerint temetkezési helyként épült, noha a tudomány berkein belül is sok ellenzője van ennek a kategorikus megállapításnak. Még többen vannak a tisztelt tudósok között, akik bizonytalanok. Elfogadják a temetkezési hely meghatározását, de érzik, hogy ez a teória nem áll biztos alapokon, de míg jobb nincs, ők is ezt vallják. Nos, ez a könyv felsorakoztatja az ellenérveket és bizonyítékokat, a hivatalos állásponttal szemben. A teljesség igénye nélkül beszámol az ókortól napjainkig arról, hogy kik és mit írtak a Nagy Piramisról, hogyan vélekedtek, és milyen elméleteket állítottak fel.
