Szuhay Péter folklorista történetei arról szólnak, hogy a magát cigánynak/romának mondó, vagy a mások által cigánynak mondott csoportok hogyan szerkesztik meg saját cigány/roma, vagy a cigánytól elhatárolódó képüket. Vagyis azt, amelyet magukra érvényesnek tartanak, illetve hogyan próbálják érvénytelenné tenni azt a képet, amelyet akár mások fogalmaztak meg róluk, akár korábban maguk fogalmaztak meg önmagukról. A szerző a három - különböző nagyságú és világképű - közösség (Szendrőlád, Kétegyháza, Felsőtelekes) bemutatása során feltárja az általánosítható összefüggéseket is, de az egyedi és a konkrét történéseket tartja elsősorban szem előtt.
