Lev Tolsztoj: Kozákok / Kreutzer szonáta

Ez ​a kötet átfogó képet nyújt Lev Tolsztoj elbeszéléseiről, kisregényeiről a múlt század ötvenes éveitől egészen a nyolcvanas évek végéig.
Változatos, hosszú utat tett meg ezalatt az író. Művészete gazdagodott, realista ábrázolásmódja tökéletesedett, erkölcsi látásmódja elmélyült. Alkotásai azonban sokszor ellentmondásosak. A családi boldogság fiatalasszonyának lelki életét aprólékos gonddal elemzi, egyéni érzésnek és eseménynek nagy figyelmet szentel, de a megkapó elbeszélés társadalmi vonatkozásokban nem tükrözi a korszakot.
A hatvanas évek demokratikus fellendülésében, amikor az 1861-es jobbágyreform után Oroszország a kapitalista fejlődés útjára lép, Tolsztoj egyre jobban felismeri a Bűnös pénz lélekromló hatását, a tragédiák igazi okát azonban nem látja meg, idealizálja a patriarkális paraszti életet. A Kozákok-ban már felbukkan a később tetté érlődő tolsztoji gondolat: el kell szakadni a nemesi-arisztokrata köröktől, meg kell találni az igazi kapcsolatok a néppel. Erre a szakításra azonban csak később, a nyolcvanas években kerül sor.
A nyolcvanas évek írásai közt művészi teljesség és társadalmi mondanivaló tekintetében kiemelkedő alkotás az Ivan Iljics halála. A magasrangú államhivatalnok életének és halálának története lehetőséget nyújt az írónak, hogy könyörtelen realitással ábrázolja a cári csinovnyikok álszent és önző világát. A Kreutzer szonátában ismét – mint az Anna Kareninában – a családi élet problémáit boncolgatja, bepillantást nyújt a nemesi-buzsoá társadalom erkölcseibe. A meggyőző erejű leleplezés mellett azonban kifejezésre jutnak a regényben Tolsztoj vallásos-aszketikus nézetei is a testi szerelemről. Világnézetének e vonásait megtaláljuk az Ördög című elbeszélésben is. Jevgenyij Irtyenyev hiába küzd a test bűnös kívánságai ellen , a harc itt is tragédiába torkollik.