Lúdanyó mesél. Csengő-bongó, fürgén szökdelő és álomba simogató kis verseket. Mesél kedves kis állatokról, madarakról, a világjáró cicáról, az oktondi malacról, az okos tyúkocskáról és a didergő cinkéről. Mesél fura és kacagtató figurákról, a rettenetes étvágyú Bábel Ábelről és a falra mászó Tojás Tóbiásról, a holdba röppent tehénkéről és az üstben hajókázó vén bölcsekről. Mesél az angol gyermekeknek több mint száz éve már, és most – ilyen bő válogatásban először – a magyar gyermekeknek is. Mesél a gyermekeknek, és mesél azoknak a felnőtteknek, akik nem tagadták meg a gyermeket önmagukban, akiket felderít a játék, a tréfa, s megnyitják szívüket a népköltés üdeségének.
Tófalusi István ültette át magyarra a verseket, szerencsésen megtalálva az eredeti ötletek, mókák, tréfás, harsány rímek jól mondható magyar megfelelőit. A ragyogó kiállítású, nagyméretű képeskönyv színes illusztrációit Würtz Ádám készítette, nagyszerű összhangot teremtve a hagyományos és modern, az eredeti s a hazai rajzfelfogások között.
