Az Akadémiai Kiadónál 1952-56-ban megjelent "Általános metallografia" című könyvem, amelyet a hallgatóim tankönyvként használtak, már régóta nem kapható. Hallgatóim hét-nyolc éve az egyetemi központi könyvtárban és a tanszéken meglevő példányokra voltak utalva. 1965-ben és 1966-ban "Fémtan I. és II." címen egyetemi jegyzet készült, a reformtanterv kívánta terjedelemben és tartalommal. Sokszorosított jegyzetben azonban nem helyezhető el nagyobb számú fénykép és mikrofotografia, amelyek nélkül viszont éppen a kezdő számára a tananyag nem eléggé szemléletes, ezért a jegyzet nem lehet teljes értékű fémtani tananyag. Szívesen vállaltam tehát a jegyzet anyagának a szükséges fényképekkel és mikrofotografiákkal való kiegészítését, a szöveg megfelelő átdolgozását és néhány fejezet újabb fogalmazását, amikor a Tankönyvkiadó Vállalat Dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes elvtárs hozzájárulásával programjába iktatta a "Fémtan"-nak könyv alakjában való megjelentetését.
A régi tantervben "Metallografia" néven szereplő tárgy nevét az egyetemi reform "Fémtan"-ra változtatta meg; ezt a változtatást a tananyag tartalmának jelentős mennyiségű fémfizikai ismerettel történt kiegészítése tette szükségessé, amint azt a bevezetőben részletesebben is indokolom. A már megjelent jegyzet és a készülő könyv címéül természetesen ugyanezt a nevet választottam. A fémek és ötvözetek szerkezetét, a maradó alakváltozás jelenségeit, valamint a fizikai tulajdonságokat a fémfizika eredményeinek figyelembe vétele nélkül ma már nem tárgyalhatjuk. Ezzel a könyv nemcsak a hivatásukra még csak készülő hallgatók számára ad korszerű színvonalon álló tananyagot, hanem meggyőződésem szerint arra is alkalmassá lett, hogy az egyetemről korábban kikerült és az üzemeinkben fémek kohósításával, olvasztásával, öntésével és alakításával foglalkozó műszaki dolgozóink az ismereteiket kiegészíthessék.
