„Egy tiszteletreméltó kandúrmacska csíkos. A macska csak úgy ér valamit, ha csíkos. Bizony. Akarok egy macskát és egy kanárit is. Erre ugyan még nem gondoltam azelőtt, de tudják, a macska és a kanári úgy összeillenek. Nyári időben majd ott fogok reggelizni a bolt mögötti kis szobában, a nap be fog sütni az ablakon, a macska ott fog dorombolni a széknél, a kanári énekel… Mrs. Polly egy nagy darab szalonnát fog pirítani. Ragyogó szalonna, ragyogó macska, ragyogó kanári, ragyogó teafőző. És Mrs. Polly…” – írja a szerző.
E regénye azt a nyugalmat és sokszor áhított légkört sugallja, mely mai rohanó világunkban sajnos szinte már ismeretlen.
