Egy bizonyos kritikus – mert ilyen emberek fájdalom, léteznek – azt a megjegyzést tette legutóbbi regényemre, hogy abban az összes régi Wodehouse-figurák szerepelnek, csak éppen a nevük más. Az illetőt azóta talán már felfalták a medvék… ha viszont esetleg még életben volna, akkor sem tehetne hasonló megjegyzést a Nyári zivatar című regényre. Magasrendű intelligenciám segítségével túljártam a fickó eszén: ebbe a regénybe ugyanis beletettem az összes régi Wodehouse-figurát – változatlan néven… Lord Emsworth, a Kiváló Baxter, Beach, a komornyik és még sokan mások mind felléptek már a Forduljon Psmithhez lapjain… Az az igazság, hogy nem tudok elszakadni a blandingsi kastélytól. Ez a hely delejes hatással van rám. Le-leruccanok Shropdhire-be, bekukkantok a legújabb hírekért, és mindig találok is valamit, ami érdekel. Annak reményében, hogy olvasóimat is érdekelni fogja, ezen a régi helyszínen felfedeztem egy kis pletykát, aminek a Nyári zivatar címet adtam – írja könyéről a több tucatnyi szellemes, szórakoztató regény nemrégiben elhunyt kitűnő angol szerzője, P. G. Wodehouse. Két szerelmespár is szerepel a regény lapjain; megismerkedünk Galahad Threepwooddal, a nem is kissé ütődött Lord Emsworth viharos múltú öccsével; Lady Constance, ha lehet, még undokabb, mint a Psmith hasábjain, és természetesen még jobban felsül… vitathatóan rokonszenves ismerőseink sorát gyarapítja Percy Pilbeam, a peches kopó, és végül – de egyáltalán nem utoljára – tanúi vagyunk a fő bonyodalomnak: Blandings Császárnője elrablásának. A pompás cím egy díjnyertes kocát rejt – ugyanezt a kocát rejti ezenkívül egy, két, illetve több tettes, a legkülönfélébb rejtekhelyeken –, de csitt, ne áruljunk el titkokat. Csupán annyit még, hogy a mulattató regény helyszínét, epizódjait, figuráit Hegedűs István szellemes illusztrációi keltik életre.
