Nathalie Bailleux, Hervé Bizeul: A csokoládé (Fóliás)

„Egyél ​csokoládét, gyermekem. egyél csokoládét! .. . A cukrász művészeténél a világ minden vallása sem taníthat többet mondhatom" – írja a XX. századi portugál költő, Fernando Pessoa . Sok más poétához hasonlóan ő is mindig készenlétben tartott az íróasztalán egy-egy tábla csokoládét.Ennek a könyvnek az érzéki élvezet a vezérmotívuma, s az olvasó sok híres csokoládérajongóval köthet közelebbi ismeretséget: Anna és Mária Terézia spanyol hercegnőkkel, akik Franciaországban tették népszerűvé a csokoládét, de Sévigné márkinővel, aki hol dicsérte, hol átkozta, Goethével aki el sem tudta képzelni, hogy kedvenc csokoládéja nélkül utazzon Svájcba. Viktória királynővel, aki egy-egy tábla csokoládét osztatott ki katonáinak, Sade márkival és Casanovával…Ebből a könyvből megtudhatjuk, hogy honnan ered a csokoládé, ki fedezte fel és nemesítette meg, ki hozta be Európába és terjesztette el sőt azt is, hogy miként állítják elő.Az olvasó egy időn és téren átívelő utazás során egyik ültetvényről a másikra haladva fedezheti fel magának az ízek világát – az olasz giandujától a belga pralinéig, a hollandiai tejszínes, forró csokoládétól a svájci krémcsokoládéig és a híres osztrák cukrászkészítményekig. Olyan könyv ez, amelynek szerzői végre érdemeinek megfelelően írnak a csokoládéról.A kötet végén a pompás csokoládé recepteken kívül megtaláljuk a világ legjobb csokoládéfőzőinek címét, a legismertebb csokoládémárkák felsorolását, valamint a csokoládémúzeumokat is.