Patai József: A középső kapu

Patai ​József a Múlt és Jövő alapítója, 1939-ig szerkesztője. Szerepe meghatározó abban, hogy a magyar zsidó kultúra európai nívóra emelkedett. Költői, héber műfordítói és publicisztikai tevékenysége felfedezésre vár. Patai József A Középső Kapu című műve kora magyar prózájának élvonalába tartozik. Műfaja: lírai szociográfia. Egy Heves megyei falucska, Gyöngyöspata (innen származik az író neve) zsidó közösségének mikrovilágát mutatja be egy kisgyermek szemével. A közösség életét a Szentírás tanulmányozása hatja át. (A Középső Kapu a Talmud egyik traktátusának a neve.) Ehhez hasonlatos világot, a sajátos zsidó metanyelvet jóformán csak I. B. Singer és más külföldi szerzők tollából ismerünk. Kevesen tudják, hogy nálunk is születtek kiváló művek e tárgyban, magyar sajátosságokkal és ízekkel, bár falusi zsidóságunknak kevés nyoma maradt irodalmunkban: gazdag kultúrájuk velük együtt semmisült meg a holocaustban. A Középső Kapu az egyik ilyen értékes tudósítás: belülről láttat, hiteles képet fest arról, miként simult bele a falu életébe a jámbor haszid közösség, miközben fenntartotta maga különállását, őrizte vallását, hagyományait. Ezzel a könyvvel – angolul nemrégiben jelent meg, a szerző közelmúltban elhunyt fia, Patai Rafael fordításában – szeretnénk ébren tartani a Múlt és Jövő folyóirat megálmodójának emlékét.