„A moldvai magyarság ügye, mint valami búvópatak, időnként felbukkan a magyar közgondolkodásban, hogy aztán hosszú időre ismét eltűnjön onnan. A történeti Magyarország fennálltáig a Kárpátok hegykoszorúja olyan természetes határnak látszott, amely a magyarság egészét körülöleli. Jellemző, hogy amikor a XIX. század végén, a millennium lázában égő országban a társadalom egészét egyesítő mozgalom bontakozott ki a Bukovinában élő székelyek visszatelepítése ügyében (mondván „a magyarság újra kebelére öleli elveszett testvéreit”), szinte egyáltalán nem esett szó arról, hogy a szomszédos Moldvában tízezres lélekszámú magyar közösség él. […]”
Részlet: Túl a feledés határán (Gegő Elek és a moldvai magyarság kutatásának kezdete) – Zsoldos Attila utószava
