A kötetbe foglalt mindkét mű svájci szerző munkája. Josuran a spiritizmus, a spiritiszta tanok elfogadása ellen emel szót, „leírja a spiritizmus legkirívóbb tévedéseit a mai időkben, és meg akar őrizni ezektől a dolgoktól.” – írja a bevezetőben. A spiritizmust kapcsolatba hozza az ufókról alkotott világképpel éppúgy, mint a szabadkőművességgel. A vékony füzetke függelékében három magyar szerző – Berliner Hugó, Kiss Ferenc és Ungár Aladár – hozzászólását is olvashatjuk. Mindhárman egyetértenek abban, hogy valóban léteznek szellemidézők, de maga a spiritizmus az ördögtől való. Christiane Gratenau az antropozófiától való elfordulása történetét írja meg, azt az utat, amelyet Rudolf Steinertől Jézus Krisztusig tett meg. Steiner (1861-1925) világlátását nem csupán vitatja, hanem annak tudományosságát szedi ízekre, s így az antropozófiának a keresztény hitben – szerinte – nincs helye, akárcsak az antropozófiai intézményeknek (pl. Waldorf-iskolák).
