Parti Nagy Lajos múzsája ezúttal egy vak murmutér. Segítségével – valamint Banga Ferenc zseniális közreműködésével és kétszáz rajzával – az író arra keresi a választ, hogy miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. Az író szerint talán olykor nem haszontalan elmolyozgatni a földgolyóbis körül, gurigázni, sártekézni vele, megérteni szavak pontos jelentését, már ha egyáltalán létezik olyan. A „négy elemi szócikk” elolvasása után az olvasó bátran állíthatja: immár többet tud azokról a teremtő és fenntartó folyamatokról, valamint a nyelvben rejlő lehetőségekről, amelyek mentén akár teljes pompájában leírható és megismerhető a világ.
„A világ mint olyan? Hát lehet vajjon azt? Nem lehet. De minekokáért nem lehet, átal- és átaljárá elmémet az édes-rúth motosz, a nyelvi tsáb, mint vak murmutér a maga föld-méllyi járatait, s nyugtom nélkül rágtsállott, hasbeszéllett napestig, mint cafédaráló, kit viheder hajt.”
