Agatha Christie: Gyilkosság a csendes házban (Hercule Poirot 18.)

A négy kiseregényt tartalmazó kötet Agatha Christie legtermékenyebb, legjobb korszakából való. Noha a kisregény terjedelme nem ad rá lehetőséget, hogy Monsieur Poirot a maguk teljes pompájában bontakoztassa ki zseniális képességeit, a kötetnek mind a négy darabjában mégis tanúságot tesz róluk. Mert természetesen miről is szólnak: gyilkosságokról, öngyilkosságokról, kémkedésről és egyéb rejtélyekről, de van családi indítékú tragédia is a kötetben. Az utolsó, inkább csak elbeszélés terjedelmű darab pedig – a nem sokkal később keletkezett Nyaraló gyilkosok előképe – nyilván annyira tetszett szerzőjének, hogy teljes regényben dolgozta fel az alapötletet. Egytől egyig érdekes történetek, kiváló jellemrajzok. Aki netán úgy gondolná, ilyen rövid írásban nem lehet bűnügyi történetet izgalmasan feldolgozni, téved. Monsieur Poirot rövidebb idő alatt, szerényebb terjedelem esetén is megteszi a magáét. Szerencsés gyűjtemény – látszik, hogy a szerző egy végből szabta, egy nekifutásra írta, és nem utólag ollózták össze a kötetet.