A XX. század végén ismét sokakat izgat a megmagyarázhatatlan, természetfölötti jelenségekkel foglalkozó irodalom. Ez a könyv meglepetés e témakörben, mivel az ész, a fény, a világosság századának tartott felvilágosodás korában, 1746-ban látott először napvilágot. Szerzője, a lotaringiai bencés apát, Dom Augustin Calmet, a felvilágosodás másként gondolkodója, kora uralkodó szellemének ellentmondva kutatta és írta le a földöntúli lényekről szóló rémisztő, vérfagyasztó történeteket. Példáit – a korabeli felfogás szerint – a vámpírok szülőhazájából, Közép-Európából szedegette össze. Az elbeszélteket mindazon tudnivalókkal kiegészítette, amelyeket a különféle szellemi lények – legyenek bár a menny, illetve a pokol küldöttei – megjelenési formájáról, azaz felismerhetőségéről tudni tanácsos. Calmet művét nem egyszerűen tudományos munkának, hanem a korabeli olvasónak szóló gyakorlati útmutatónak szánta. Miután sohasem járt Magyarországon, sem pedig a könyvében említett területeken, mulatságos lehet a magyar olvasó számára, hogy hajdani eleinkkel, mint valami egzotikus ázsiai lényekkel szembesülhet. A szerző számos megtörtént esetet sorol fel – elrettentő példa gyanánt –, okulásul a nyájas olvasónak. Művelődéstörténet és a könnyű műfaj keveredik Calmet írásaiban, s ez a keverék mindenféleképpen kellemes, szórakoztató olvasmányt ígér.
