Az anyáknak, a leendő anyáknak, a rettegő csajoknak és az ijedt pasiknak az Anyakönyvre van szükségük. Egy csaj elmeséli a többi csajnak, hogyan püffednek majd fel a terhesség alatt, hogyan indul a szülés – „a nap fénypontjaként délután végigcsúszott a combomon a nyákdugó, mint valami gusztustalan meztelen csiga” –, hogyan folytatódik – „mintha minden összehúzódásnál egy asztalt akarnának átpréselni a fenekemen” –, és hogyan ér véget, aztán a rákövetkező hónapokban hogyan omlik össze kap értelmet az életünk a gyerekkel.
Az Anyakönyvben az a legjobb, hogy a szerző, Kalas Györgyi se nem guru, se nem szektás megmondóasszony, hanem érdeklődő, a gyereke minden rezdülésére érzékeny újságíró-blogger. Így ráadásul egy jó tollú anya első kézből származó élményei mellé megkapjuk egy kismamaközösség leszűrt tapasztalatait is. Az Anyakönyvből szerencsére nem az orrszívás technikáját lehet eltanulni, hanem a gyerekre való odafigyelést. Meg hogy mennyire büdös az orrszarvú. Olvasni jobb, mint szülni – kezdje inkább az előbbivel!
(Szily László)
