Különös világ tárul az olvasó elé a burját mesékben: egy távoli nép életét tükrözik, amely ma már ugyan teljes jogú tagja a szovjet társadalomnak, nemrégen még sámánok, lámák, orosz és burját nojonok szellemi és anyagi elnyomása alatt élt.
A burjátok meséiben gyakran bukkannak fel a buddhizmus nyomai: a „palotákat”, amelyek tulajdonképpen felnagyított jurták, éppen olyan gyakori szereplői történeteiknek, mint a sámánok, az ősi hitvilág tudós, gyógyító, áldozatokat bemutató „papjai”. A sámánizmus a burjátoknál már-már a tételes vallások szintjére emelkedett: kialakult a legfőbb „isten” fogalma is. Természetesen az oroszokkal való együttélés évszázadai és a térítési törekvések sem maradtak hatás nélkül. A kereszténység is alakította a burját hitvilágot és világképét, s hatott a meseanyagra is.
Érdekes egyveleg a burját folklór: naiv természetmagyarázó mítoszok mellett dualisztikus teremtésmondák, mesékké kopott hősénekek és eposzok mellett világjáró szüzsék egyaránt megtalálhatók benne.
Az elmúlt években számos olyan mű jelent meg, amelyek segítik az olvasót a burját népek megismerésében. Ennek a kötetnek kiadása is azt a célt szolgálja, hogy a távoli, de kedves rokon mesekincsével a magyar olvasóknak a burját népet bemutassa.
