Ez a könyv a történelmi arisztokrácia hazánkban élő, illetve Magyarországhoz szorosan kötődő tagjairól szól. Adonyi Sztancs János az utóbbi két évben huszonegy főnemesi családot keresett fel.
Íme a névsor: gróf Almásy Antal, gróf Batthyány Bálint, báró Bánffy Miklós, gróf Benyovszky Móricné, gróf Bethlen Farkas, herceg Esterházy Antal, herceg Festetics György, báró Gudenus János, főherceg Habsburg-Lotharingiai Mihály, gróf Hunyady József, gróf Károlyi László, gróf Nyáry János, őrgróf Pallavicini Zita, gróf Pálffy István, báró Podmaniczky Erzsébet, báró Szalay-Berzeviczy Attila, gróf Széchenyi Kinga, gróf Teleki János, gróf Tisza Kata, báró Vécsey Nóra, gróf Zichy László.
A szerzőt leginkább az érdekelte, hogy miként és miből élnek manapság a főnemesek? Kölcsönöz-e nekik tekintélyt a történelmi nevük? Milyen nyomokat hagyott bennük az üldöztetés? Hogyan látják a jövőt? Mindemellett most először, ebben a kötetben kerülnek nyilvánosság elé olyan történetek, amelyeket kizárólag a családi legendák őriztek meg. Például: Miért csapták ki a kalocsai katolikus gimnáziumból a 2003-ban boldoggá avatott Batthyányi-Strattmann Lászlót? Miért maradt alul Podmaniczky báró Beethovennel szemben abban a szerelmi küzdelemben, amit egy Brunswick lány szívéért vívtak? Miben nyilvánult meg a Károlyiak kétszáz évig tartó lelkiismeret-furdalása, amit Sándor nevű ősük kezdett el, aki letette a fegyvert a labancok előtt? Milyen szemtelen ajándékkal utasította vissza Esterházy herceg a magyar koronát, amit Napóleon ajánlott fel neki? Kit kellett ahhoz lefejezni, hogy a Bánffyak a mai napig utáljanak szőnyegen állva fogadalmat tenni? Milyen körülmények között kunyerálta el Victor Hugo, a francia költő, író Teleki Sándortól a cifraszűrét? Megtalálta-e az inka hercegnő kincsét a Szalay-Berzeviczy család? Milyen üldöztetésekben volt részük Tisza Kata felmenőinek?
Adonyi Sztancs János riportjaiban fel-felvillan egy-egy megrázó, elgondolkodtató vagy éppen pikáns esemény, amelyet a megszólalók elődei, esetleg maguk a beszélgetőpartnerek éltek át. Otthagyták a nyomukat a magyar főurak Szentpétervártól Barcelonáig, Londontól Madagaszkárig. Végigolvasva a fejezeteket kiderül, hogy a ma élő arisztokraták jellemzően olyan bölcsességgel szemlélik a családjuk és a maguk sorsát, amelyre csak azok képesek, akik évszázadok tapasztalatát tudhatják magukénak, akik a kultúra magas fokára jutottak.
