Amikor 1998. közepén az Arvisura első kiadása megjelent, Püski Sándorral, a könyv kiadójával együtt bíztunk benne, hogy az első kiadást 2-3 év múlva követheti a többi. Így Gesta Hungarorum és a Tárihi Üngürüsz örökbecsű közlései után egyre több érdeklődő honditársunk olvashatja az Arvisurából is a magyar eredet-regét, mely Paál Zoltán átiratában, a Hun és a Magyar Törzsszövetség rovásírásos krónikája alapján jött létre.
Most, – nagy örömünkre – a III. évezred kezdetekor, kézbe vehetően itt van az Arvisura második, átszerkesztett, javított és bővített kiadása:
-átszerkesztett, mert az előszó után mindjárt Paál Zoltán munkája kezdődik. Ezt követi Szalaváré Turával való találkozásának, majd beavatásának története. Az értelmező-kiegészítő tanulmányok a „Függelék” c. részbe kerültek;
-javított, mert az első kiadásban a leggondosabb szerkesztői és lektori munka ellenére is maradtak korrigálni valók;
– bővített, mert Paál Zoltán kiterjedt levelezésének jelentős részét átnézve – melyért külön köszönet Szili Istvánnak – a „Levélkivonatok” c. rész terjedelme megtöbbszöröződött és olyan érdekes közlésekkel bővült, melyek az Arvisusák rovását, illetve dr. Zsiray Miklós e tárgyú munkásságát is új megvilágításba helyezik. Külön öröm számomra, hogy a 349. Arvisura előkerülésével, eggyel bővült a kötetbe fogalt Arvisurák köre. Két új ábra és a térképek jegyzéke is helyet kapott az új kiadásban.
