Amikor megmondtuk a férjem hatéves kislányának, hogy összeházasodunk, azt kérdezte tőlem, hogy akkor most én is az anyukája leszek-e. Mondtam: nem, hiszen neki van anyukája… Még hozzátettem, hogy nagyon remélem, hogy jóban leszünk, mivel ő nekem igazán rokonszenves, de az anyukája akkor sem leszek. Biztos van, aki ezt a választ barátságtalannak, visszautasítónak találja, de nekem az volt az érzésem, hogy a gyerek megkönnyebbült. Helyükre kerültek a dolgok.
De hogyan kerülnek, kerülhetnek a helyükre a dolgok a patchwork-családban, azaz egy olyan kapcsolatban, amely nem független emberek újraházasodása révén jön létre? Milyen buktatókkal kell szembenézni? Ki segíthet a problémák megoldásában?
Fischer Eszter pszichológus könyve ezt a korábban ritka, ma már azonban egyre gyakoribb együttélési formát vizsgálja – konkrét példákon keresztül –, számos tabuként kezelt vagy éppen elhallgatott kérdést is érintve.
