A férfi magas volt és szikár testalkatú. Lassan, megfontolt léptekkel haladt a forgalmas Plakán. Huszonöt év után most először járt Athén utcáin. Minden furcsa és szokatlan volt számára…
Behunyta a szemét, és újból a börtöncellát látta maga előtt. Az első napok újraéledtek emlékezetében, a borzalmak borzalma, a gyilkosok, a kábítószeresek, a homoszexuálisok világa. Ebből kellett kitörnie…
-Életfogytiglanra ítéltek! De én győztem! Enyhítették a büntetésem! a börtönigazgató támogatott… De még nem fejeztem be! Most én következem… Megkapja ami jár neki, szenvedni fog! Valószínűleg már meg sem ismer. A hajam ősz lett, huszonöt év nagy idő! Változik az ember… különösen a börtönben!…
