E könyv száz házat mutat be – a volt „úri osztály” száz hajdani otthonát. Ezekben a házakban évszázadokon keresztül olyan emberek születtek, éltek és haltak meg, akiknek a földi lét napos oldala jutott. Kiváltságokat élveztek, megélhetési gondjaik nem voltak, viszont befolyásuk és hatalmuk volt bőven. Hogyan éltek Ők ezekben a házakban, melyeknek bármelyike esztétikai szempontból könnyedén felvehetné a versenyt mai hollywoodi filmcsillagok tengerparti lakhelyeivel? Többnyire a házhoz tartozó tekintélyes birtokon gazdálkodtak. Színes és sokrétű társadalmi életet éltek: vadásztak, lovagoltak, teniszeztek, országgyűléseken vitatkoztak, utaztak, és pompás meghívásokat rendeztek. Ilyenkor az ínyenc vacsora után (francia konyha, kifinomult ízlés) a hölgyek és a férfiak különváltak. A hölgyek a háziasszony szalonjában kávé és likőr mellett megtárgyalták a legújabb párizsi és bécsi divatot, továbbá az elmúlt és az eljövendő báli évad kiemelkedő eseményeit (ki kivel, ill. kivel nem, stb.). Közben a férfiaknak a pipázóban a faragott kandalló körül, francia konyak mellett szivarozván, fontosabb teendőjük volt. Beszámoltak egymásnak vadászati élményeikről (az elejtett vadkan, őzbak, szarvasbika és esetleg egyéb kétlábú nemesvad), kártyáztak és nemritkán a haza sorsát is, megvitatták.
