Ibolyaszín ametiszt, liliomfehér kalcit-szirmok, ciklámenpiros cinnabarit. Mohazöld malachit, citromsárga citrin és greenockit, almazöld fluorit, borsárga barit. A dezmin vagy sztilbit színre és alakra: kicsike karfiol vagy búzakéve. A kalcedonnak azt a változatát, amelyben indázva fonódnak össze a szinte csak mikroszkopikusan eltérő szerkezetű, de más-más színű sávok – maga a nefelejtskék kalcedon, néhány opál-fajta, közöttük a víztiszta hialit és a fehér tejopál, azután a levélzöld és húsvörös jáspis – gyakran moha-achátnak nevezzük. Ásványokról növény, virág tehát nemcsak akkor juthat az eszünkbe, ha gazdag színviláguk egy-egy árnyalatának közelítő megjelölésére virágot vagy éppen gyümölcsöt említünk meg összehasonlításul. Maga a bányász, amikor a sokféle, látványosabb fenn-nőtt ásvány közös neveként azt mondja: bányavirág, ösztönösen felismert valamit. A természetnek azt a nagy, általános egységét, amelynek az igazán még ma sem ismert dimenziójú fraktál-jelenség – a formákban mutatkozó ismétlődések-szimmetriák fantasztikus erejű törvényszerűségeivel, amelyek egyaránt jelen vannak az élő és az élettelen természetben – csak egyik, legújabban föltáruló bizonyítéka.
Ám ha a bányász bányavirágot emleget, a színek és a formák összevetéseket kínáló, gazdag változatossága mellett bizonnyal még más élmények is közrejátszanak. A megbontott kőzet üregéből előragyogó vagy már kiemelt, netán többször tízmillió éve keletkezett ásványvirág annyira üde látvány, oly törékenyen fénylenek föl szűz szirmai, tű-csokra, érzékeny ág-bogai, hogy néha alig lehet az élettelen világba sorolni.
Más ásványok viszont hirtelen megjelennek a frissen kihajtott táró falán, bevonják az ácsolatot, kiválnak a csorduló bányavízből. S a terméskén a kiöntött, forró, majd kihűlő kohósalak dombjain is kivirágzik.
A természetben semmi nem változatlan. Minden bomlik és újjáalakul, szétmállik és egymásba vagy egy másba olvad. A kőzetek kiválása és metamorfózisa vagy a földfelszíni formák alakulása azonban – ha most nem tekintjük a ritka vulkánkitöréseket és földmozgásokat – többnyire rejtett, az egyes ember számára nyomon nemigen követhető, nem látványos folyamat. Az ásvány, akár a legállandóbb természetű is, változatos kémiai összetételével, genetikájával, fizikai tulajdonságai adta színével-fényével, formájával, keménységével, hasadásával valóban mintha rokon szerepet töltene be az élettelen szférájában, mint az élők közt a virág. Babonaságok is fűződnek hozzá, akár a virághoz. Leányok-asszonyok testét ékíti, mint a virág. Az ásvány, akár a legállandóbb természetű is, változatos kémiai összetételével, genetikájával, fizikai tulajdonságai adta színével-fényével, formájával, keménységével, hasadásával valóban mintha rokon szerepet töltene be az élettelen szférájában, mint az élők közt a virág. Babonaságok is fűződnek hozzá, akár a virághoz. Leányok-asszonyok testét ékíti, mint a virág. Az udvarlás és csábítás eszköze lehet, ha férfi adja ékszerként, ha a nő kitűzi magára, akár a virágot.
