A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi. Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség földrajzi fekvése, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.
A sorozat nyolcadik kötete a magyarországi Észak-alföldi régió társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel. A Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyét, 27 kistérséget és 389 települést magában foglaló régió az ország második legnagyobb területű és népességűtervezési-statisztikai régiója, központja pedig a vidéki Magyarország legnépesebb, a „Tiszántúl fővárosának" is nevezett, makroregionális szerepkörű centruma, Debrecen. Megkülönböztetett tudományos és fejlesztéspolitikai érdek tehát az Észak-alföldi régió komplex gazdasági-társadalmi szempontú elemzése és bemutatása.
A sorozat szerkesztője Horváth Gyula, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA Regionális Kutatások Központjának Széchenyi-díjas főigazgatója, az Academia Europaea tagja. A kötetet Baranyi Béla, az MTA doktora, az MTA RKK ATI Debreceni Osztályának vezetője, a Debreceni Egyetem tanára szerkesztette.
