ANNA ŚWIRSZCZYŃSKA (1909 - 1984) lengyel költőnő e kötete az 1944 kora őszén lezajlott varsói felkelés tragédiájának állít emléket. A hatvanhárom napig tartó harc a második világháború egyetlen olyan cselekménye volt, amelyben a civil lakosság fegyverrel szállt szembe a náci csapatokkal. A felkelés elfojtása során a németek Varsó épületeinek kilencvennyolc százalékát megsemmisítették, több százezer embert lemészárolva. A szerző kórházi ápolónővérként vett részt a küzdelmekben, testközelből tapasztalva az emberi szenvedést, a hősiességet, a mindennapos halált. Élményei felkavaró erejét tanúsítja, hogy végül csak 1974-ben foglalta őket az itt olvasható versekbe. A költői miniatűr formájában egyszerre tárja elénk a történéseket, a varsói lakosság életét, illetve saját lélektani megfigyeléseit közérthető, végzetesen emberi krónikát alkotva.
