A filozófia és egyáltalában az emberiség egyik legfényesebben világító szellemét csak tisztelettel lehet megközelíteni: ezért elsősorban Platont, vagyis az ő gondolatmeneteit mutatom be műveinek jellemzése kapcsán. Ezekből kell mind bölcseleti, mind lelki jellemképének kibontakoznia: ezt törekszem azután kiemelni. Munkámhoz természetesen felhasználtam a régibb és újabb Platon-irodalom jelentős műveit és eredményeit; ezek később külön is szóba kerülnek. Itt csak Wilamovitz-Moellendorff nagy, kétkötetes Platon-könyvét említem: ez részletes és meggyőződésem szerint jól használható képet ad Platon koráról és Platon emberi meg alkotó szellemi vonásait is sokoldalúan és művészi újraélő és megjelenítő erővel ragadja meg; Filozófiai mélységeibe saját bevallása szerint sem mindig tud behatolni, de ez nem is volt igazában az ő feladata. A magyar irodalomból mint Platon átfogó megismerésére alkalmasat, kiemelem Halasy-Nagy József részletes Platon-jellemzését Az antik filozófia c. könyvében, Kecskés Pál bölcselettörténetének Platon-fejezetét, valamint a Magyar Filozófiai Társaság vitaülését a platonizmusról, amelynek mélyreható és világos szépséggel megformált bevezető előadását Kerényi Károly tartotta, és amelynek egész anyagát az Athenaeum 1941. évi első száma közli. Én nem mint filológus nézem Platont és a filológiai részletkérdésekben nem igényelhetek teljes kompetenciát; filozófiáját azonban, úgy gondolom, megfelelően mutatom be: ezt és az abból kiemelhető platoni szellem- és lélekkép ábrázolását tartom lényeges feladatomnak. Ez a könyv egyúttal alkalmas bevezetésül szolgálhat a nemsokára teljes írói örökségével magyarul is megszólaló Platonnak: a Magyar Filozófiai Társaság teljes magyar Platon-kiadásának mélyebb befogadására készítheti elő közönségünket.
