Az ultrahangdiagnosztika az orvostudomány dinamikusan fejlődő ága. A gyors fejlődés következtében sokan felhasználják, de kevesen ismerik jól elvi alapjait, technikáját, lehetőségeit, korlátait.
A "Belgyógyászati ultrahangdiagnosztika" c. könyv szerkesztője és szerzői több évtizedes tapasztalat birtokában azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy miközben alapot nyújtanak a módszert megtanulni vágyóknak, egyben a módszer eredményeit interpretáló belgyógyásznak, sebésznek vagy egyéb klinikai szakmát művelőknek is segítenek abban, hogy az ultrahangvizsgálat eredményét jó hatásfokkal tudják beilleszteni a klinikai képbe. Ezért a fizikai, technikai, valamint általános módszertani alapok után a gasztroenterológia, a kardiológia, az angiológia, az onkológia (ezen belül egyes határterületi, pl. urológiai diagnosztika), valamint az akut betegellátás területein belül ismertetik az egyes szervek vizsgálati technikáját, a normális szerv és a kóros elváltozások ultrahangképét, jeleit, valamint az egyes jelleg diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai értékét, s a vizsgálat indikációit. A könyv terjedelme miatt csak a klinikai gyakorlat szempontjából legfontosabb területekre szorítkozhatnak. Mondanivalójukat bőséges, fejtett technikával készült, magyarázó rajzokkal kísért ultrahangképekkel illusztrálják. Végül vázolják az ultrahangdiagnosztika újabb lehetőségeit is.
Hasznosan alkalmazhatják a könyvet az orvostanhallgatók és a szakorvosjelöltek is.
Az ultrahangdiagnosztika konziliáriusi tevékenység. Az eredmények interpretálása csak a módszer elvi alapjainak ismeretében, klinikai, orvosi szemlélet birtokában lehet optimális hatékonyságú.
Az ultrahangdiagnosztikában úttörő munkásságot kifejtő klinikus szerzőgárda tapasztalatainak közreadása hézagpótló a magyar orvosi szakirodalomban.
