Bibó István összegyűjtött írásainak első kötete az európai politikai fejlődés értelmezéseit és politikai hisztéria-elemzéseit foglalta magában. A második kötet Bibó István demokratikus közösségi értékelési és magatartási mintáit mutatja be és veszi számba - kialakításuktól utolsó nyilvános szerepléséig. Azokat, amelyeket 1944-ben és 1945-ben szűk, 1956–1957-ben nagy nyilvánosság előtt szerényen és magától értetődően vállalt és képviselt.
"A szabadságszerető ember [...] bízik a közösség erejében, az emberek többségének a tisztességében és abban, hogy ezt elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre is lehet juttatni, ezért a maga példájával, minden rosszhiszeműség elleni együttes és eredményes fellépéssel és minden jóhiszeműség számára a bizalom előlegezésével erősíti maga körül a közösségben és a tisztességes szándékok győzelemre vihetőségében való hitet.
"A szabadságszerető ember [...] bízik a közösség erejében, az emberek többségének a tisztességében és abban, hogy ezt elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre is lehet juttatni, ezért a maga példájával, minden rosszhiszeműség elleni együttes és eredményes fellépéssel és minden jóhiszeműség számára a bizalom előlegezésével erősíti maga körül a közösségben és a tisztességes szándékok győzelemre vihetőségében való hitet.
