„Ha testileg épen érem meg a végét, ígérem neked, életem célja az lesz, hogy vissza tudjam adni hitedet az emberekben és abban, hogy nemcsak gonoszság van a földön, de olyan szeretet is, ami megőriz minden szenvedésen keresztül egy szebb, új élet számára.”
Írta Szabó Borbála Budapesten, 1944-ben a gettóban, ismeretlen helyen munkaszolgálatot teljesítő vőlegényének, akit soha többé nem láthatott viszont.
