A házi kutya (Canis familiaris) a legrégibb háziállat. Mintegy tízezer éve, a kőkor legvégén, az újkőkor elején bukkan fel önálló fajként. Egyenes és az emberhez önként csatlakozott őse – amint ezt a kieli tudományegyetemen bebizonyították – egyedül és kizárólag a farkas (Canis lupus), de szinte bizonyos, hogy az egyéb kutyafélék – például a sakál, coyote stb. – is szerpet kaptak az egyes fajták kialakulásában. Az ember jól kihasználta sokoldalú segítőtársát: vadászott, vagyonát őriztette vele, tereltette a nyájat, ellenségeire uszította, sőt egyes vidékeken a kutyahús még ma is kedvelt csemegének számít. Mint látjuk, elsősorban gazdasági hasznáért tartott az ember kutyát, s kizárólag használhatósága szerint válogatta ki a továbbtenyésztésre szánt egyedeket. Később határozottan elkülönítette egymástól az egyes fajtákat.
