Jean-François Champollion francia tudós 1822-ben megtalálja a hieroglifák helyes olvasásának kulcsát, s ezzel kitárja előttünk a fáraók Egyiptomának nagy könyvét.1828 júliusában elindul egyetlen, másfél évig tartó utazására az istenek szeretett földjére, melyet igazi szülőföldjének tekint, hogy megvalósítsa legdédelgetettebb álmát: felfedezésének helyességét az eredeti helyszínen igazolja, ásatásokat végezzen és tanulmányozza a kőbe vésett feliratokat.Ez a hősies vállalkozás, a korabeli veszedelmes és varázslatos Kelet megismerése s az izgalmas kalandok a touloni rakparton kezdődnek, ahol a szálak máris összebonyolódnak… hiszen senki sem szeretné, hogy Champollion Egyiptomba menjen: sem Drovetti, Franciaország ottani konzulja, akinek nem érdeke, hogy a régiségekkel folytatott üzelmeire fény derüljön, sem a zsarnok uralkodó, az albán Mohamed Ali, aki, miután megkaparintotta a hatalmat Egyiptomban, leromboltatja az örökkévalóságnak emelt ókori műemlékeket.Ami pedig a vele utazókat illeti: van közöttük megszállott pap, kiábrándult ásványtudós, hirtelen haragú rajzoló és féltékeny asszisztens… nem beszélve a rejtélyes angol hölgyről, Lady Redgrave-ről, aki megpróbálja elcsábítani hősünket.Kelepcék, árulás, gyilkosságok – mindebből bőségesen kijut Champollionnak, aki – bár halálos veszélyben forog – makacsul folytatja kutatóútját a Nílus mentén és szánalmas eszközökkel, de hihetetlen bátorsággal próbálja menteni, ami még menthető.Jean-François Champollion, az Egyiptomi nem a rideg tudós tárgyilagosságával vizsgálta Egyiptomot, hanem szenvedélyes szerelmesként, egész lényével odaadón a kutatásnak szentelve magát, mert hitvallása szerint csakis a szenvedélyes életnek van értelme, csak az az igazi élet, s hogy igaza volt, arról e mesés utazás során megbizonyosodhatunk.
