Paul Doherty: Ré álarca (Amerotke 1.)
A tengeri rablókkal a Nílus deltájában vívott csatái legyengítik és kimerítik II. Tuthmósziszt, de vigaszt talál a győzelmében és a dicsőséges fogadtatásban, amiben a Thébába való visszatértekor minden bizonnyal részesül majd. Csakhogy a folyó Thébával átellenes partján néhányan nem örülnek a hazatérésnek, és egy csapatnyi bérgyilkos felfogad egy boszorkányt, hogy megszentségtelenítsék a fáraó befejezetlen sírját.
Miután újra találkozik feleségével, Hatsepszuttal és népével, Tuthmószisz Amon-Ré szobra előtt áll. Fülében ott cseng a tömeg éjenzése és a harsonák zengése. Egy óra múlva azonban halott, a thébaiak pedig nem tudják kiverni a fejükből a korábban látott baljós előjeleket, a sebesült galambokat az égen.
Szóbeszéd kap szárnyra, a királyi fővároson híresztelések söpörnek végig, miközben Hatsepszut megfogadja, hogy kideríti az igazságot. Amerotke, egy köztiszteletben álló thébai bíró segítségével nekivág, hogy fényt derítsen Egyiptom ősi titkaira.
Paul Doherty: A Hórusz-gyilkosságok (Amerotke 2.)
Hórusz isten templomában nagy tömeg gyűlik össze, hogy megünnepelje Hatsepszut fáraónőnek, III. Tuthmószisz fáraó özvegyének visszatértét a Mitanni ellen vívott győztes csatából. Hatsepszut győzelme meglepi azokat, akik nem hajlandóak elhinni, hogy egy nő is tudja kormányozni Egyiptomot – nem tudja azonban elhallgattatni az udvari pletykát, miszerint Hatsepszut mostohafia a trón igazi örököse. Hatsepszut eltökélte magát, hogy egész Egyiptom el fogja fogadni az ország első női uralkodójaként, de még el kell nyernie az istenek beleegyezését. Mikor Hórusz templomában kegyetlen gyilkosságok sora történik, a papok ezt úgy értelmezik, az istenek nem fogadják el Hatsepszutot. A fáraónő csak egyvalakit, Amerotkét, a köztiszteletben álló bírót bízhatja meg azzal, hogy találja meg az igazságot a haláleseteket okozó intrikák között. A nagy sikerű Ré álarca folytatása, A Hórusz-gyilkosságok az egyiptomi XVIII. dinasztia idején játszódik, és tökéletesen idézi fel a kor hangulatát, bemutatva azt az időt, mikor a babona gyakran uralkodott a józan ész fölött.
Paul Doherty: Az Anubisz-rejtély (Amerotke 3.)
Szinuhe felpillantott. Az utolsó csepp bátorsága is elhagyta. Először azt hitte, szellemalakot lát – Anubiszt, a Holtak Istenét, aki az igazság tollpihéjével tett próbára a lelkeket. Aztán az alak megmozdult. Szinuhe felismerte a puha sarut, a bőr hadiszoknyát; a sakálfejet formázó maszk rémisztette meg.
-Elhoztad a könyvet? – a hang szinte kongó volt.
-Igen, igen, persze.
Szinuhe feltérdelt és kinyitotta a bőrzsákot. Apró csípést érzett oldalt a nyakán. Egy szúnyog lenne? Valamilyen rovar? Felemelte a kezét. A gyilkosa némán tornyosult fölötte.
Hatsepszut, II. Tuthmószisz fáraó ambiciózus fiatal özvegye rákényszerítette az egyiptomi társadalmat, hogy elfogadják fáraóként, és a harctéren aratott sikerei az ország határán túl is hirdetik Egyiptom dicsőségét. Anubisz templomában tárgyalások folynak Hatsepszut és a legyőzött mitanni király, Tusratta között a békekötésről, amely betetézné fényes diadalát. Egyetlen éjszaka alatt azonban két rejtélyes gyilkosság is történik a Templomban, ráadásul elrabolják Anubisz Dicsőségét, veszélybe sodorva ezzel az amúgy is ingatag fegyverszünetet. A köztiszteletben álló bírónak,
Amerotkénak fényt kell derítenie a gyilkosok kilétére és az indítékukra, máskülönben Egyiptom békéje romba dőlhet.
Az Anubisz-rejtély a Ré álarca és A Hórusz gyilkosságok után Paul Doherty harmadik, az ókori Egyiptomban játszódó regénye.
