Egy ország rendült meg, amikor Gesztesi Károly színművész 56 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Gesztesi különleges személyiség volt, akit szerettek a nézők, a kollégák, a barátok; ahol és amerre járt, ott jókedvet csalt az arcokra. Vajon hogy csinálta? Talán úgy, hogy mindenkihez volt egy jó szava, egy kedves gesztusa, egy kacsintás vagy egy vállveregetés, amiből a másik erőt tudott meríteni.
Játéka, hangja, kedves, mackós figurája beleívódott a köztudatba, a film, a rajzfilm és a színházrajongók szívébe. Gesztesi egyszerre volt könnyed és végtelenül mély. Egyszerre fogta fel az életet játéknak és komoly kihívásnak. Egyik utolsó beszélgetésében azt mondta, hogy minden úgy volt jó, ahogy volt, minden mozzanata, pillanata, rezdülése az életének - mert minden másodperce igaz volt.
