A regényben egy nyugdíjas korú munkásnő meséli el az életét, a történet vezérfonala a népszerű sztereotípia: „az előző rendszerben jobb volt". A szereplők emlékeinek reménytelen különbözősége lehetővé teszi, hogy az olvasó a kóros nosztalgia mögé lásson, egyszersmind a régit felváltó új politikai korszak lózungjainak ürességével is szembesüljön.
