Egy négytagú család elindul New Yorkból dél felé, keresztül az Egyesült Államokon. A férj anyagot akar gyűjteni az apacsokról szóló kutatásához, a feleség pedig a mexikói-amerikai határon illegálisan átkelő gyerekek sorsát és történetét szeretné dokumentálni. Az egyedül vagy embercsempészeknek kiszolgáltatva érkező gyerekek legtöbbje sosem jut át a sivatagon, és sosem találkozik a már korábban az Államokba szökött rokonaival. Miközben a család motelről motelre járva beautózza Virginiát, Tennesseet, Oklahomát és Texast, a szülők egyre többet veszekednek. A feszültség a férfi tízéves fia és a nő ötéves lánya számára is nyilvánvalóvá válik. Bár a szülők mindent megtesznek, hogy szórakoztassák a gyerekeket a hosszú út során, nem tudják kizárni a külvilágot, és amikor a rádióban a migrációs válságról esik szó, a gyerekek kérdezősködni kezdenek – kérdéseik pedig nem várt következményekkel járnak. Luiselli első magyarul megjelenő könyve virtuóz módon mutatja be egy család széthullását, a dél-amerikai bevándorlók és az amerikai őslakosok iránti teljes társadalmi közönyt, és felteszi a kérdést: szabad-e művészetet csinálni mások szenvedéseiből? Mindeközben a történetben nemcsak Geronimo, hanem David Bowie is fontos szerepet kap.
