Samuel Marlow valóban eszményi hőse egy vidám regénynek: jóképű, izmos, esze nem túl sok, viszont roppant vállalkozó szellemű. Hamlet például - amilyen töprenkedő - legfeljebb a hetedik felvonásban szánná rá magát egy-egy határozottabb cselekedetre. Címszereplőnk azonban tele van tettrekészséggel. De míg Hamletet idejekorán megszúrják egy mérgezett karddal, amitől aztán némi szavalás után ki is leheli a lelkét (így sohasem tudhatjuk meg, valójában mit is tett volna a hetedik felvonásban), addig Samuel átvészel minden ármányt és szerelmet, sőt még saját balfogásait is. A könyvben sorra feltűnnek Wodehouse szokásos karakterei, így az olvasók számára egy meghitten ismerős, de új és új fordulatokban gazdag szórakoztató olvasmányt jelenthet.
