Rajzolta Huller Ágoston (1973) Bíró Krisztina (1982)
Ha a jégkorszak előtti Európa erdeiben járhattunk volna, mammutfenyők, szabalpálmák, mocsári ciprusok, páfrányfenyők, mindenféle örökzöldek pompás erdeibe jutottunk volna. Pedig akkor már ütött a végórája ennek a csodálatos paradicsomnak. A nyarak egyre hűvösebbek, csapadékosabbak lettek, a sarki jégvilág lassan és alattomosan növekedni kezdett, a télen felhalmozódott hó és jég nyárra sem olvadt el. Gleccserek nyomultak dél felé, fagyos szelek söpörtek végig a szubtrópusi erdőkön. A többször ismétlődő eljegesedések után még hírmondó sem maradt a fatermetű örökzöldek és lombos fák pazar világából. Mai természetes erdeinkben könnyen megszámolhatjuk, hányféle fa és bokor él: alig néhány száz. A kertészkedő ember azonban szépen visszatelepítette a mai európai parkokba az eltűnt harmadkori növényvilágot, amely Japán, Kína és Észak-Amerika mérsékelt övének néhány kedvezőbb fekvésű foltján átvészelte a jégtakaró pusztítását.
Könyvünk a Közép-Európában élő, erdőt alkotó fákon és bokrokon kívül a legszebb park- és utcai fákat is bemutatja. Feltüntetjük az őshazát, a növény magasságát (a zárójelben közölt méretek az őshazában elért magasságot jelentik), a virágzás hónapját.
